Az Országos Képzési Jegyzék (OKJ) helyett Szakmajegyzék. Mit jelent ez?
A hagyományos felnőttképző intézmények 2020. december 31-ig indíthattak még az OKJ szerinti képzéseket, melyeket legkésőbb 2022. december 31-ig be kell fejezi. Közben az “új rendszer”, azaz a Szakmajegyzék szerinti oktatás folyamatosan vette át az OKJ helyét. Sokan igyekeztek még az OKJ szerint induló utolsó tanfolyamokra beslisszolni. Vajon jól tették, vagy jobban jártak volna a Szakmajegyzék szerinti oktatással?
Sok bizonytalanság övezte a Szakmajegyzékhez társuló oktatásokat, hiszen ezek csak és kizárólag állami oktatási intézményben (Szakképzési Centrum) indíthatók szigorú keretfeltételek mellett. Főleg a szakmát tanulni vágyó felnőttek fogatták szkeptikusan a megújult rendet.
Milyen hűtős képzések szerepeltek az OKJ-ben?
– Hűtő- és légtechnikai rendszerszerelő
– Hűtő-, klíma- és hőszivattyú berendezés-szerelő
Milyen hűtős(-jellegű) képzések elérhetők a Szakmajegyzékben, és milyen logika szerint?
Épületgépészeti ágazat, elérhető SZAKKÉPZÉSEK:
– Hűtő- és szellőzés-rendszer-szerelő (3 éves képzés, szakképző iskolában)
– Épületgépész-technikus (5 éves technikumi képzés)
Hivatkozás: IKK Tájékoztató Füzet
Mi a különbség az OKJ és a Szakmajegyzék tanfolyamai között?
Az OKJ kifejezetten illett a felnőttképzés, mint olyan definíciójába. Az iskolarendszertől független magán szakképző intézményben is elvégezhető volt, lényegesen rövidebb oktatási időtartammal lehetett számolni, mint egy iskolai alap szakmai képzésnél. Munkavégzéshez igazított képzési és gyakorlati foglalkozások, pl. késő délutáni-esti- vagy hétvégi tanfolyami alkalmak. A magán szakképző intézmények esetenként jobban felszerelt gyakorlati műhellyel rendelkeznek, mint egy állami szakképző iskola. Az oktatás színvonalára is átlag feletti elvárások vonatkoztak, hiszen a cél az volt, hogy minél rövidebb idő alatt sajátítsa el a szakmát a hallgató, továbbá a gyakorlati oktatás volt a fókuszban.
Megvan a hűtős alapszakma, de tovább akar lépni
A szakmai oktatásban elsajátítható szakmák (szakképzés) mellett az új képzési szerkezet az ún. szakmai képzéseket teszi lehetővé, melyek akár állami szakképző intézményben vagy piaci felnőttképzőnél megszerezhető szakképesítéseket jelent. Ezek is államilag elismert, központi szakmai vizsgával megszerezhető továbbképzések. Ezek azok a bizonyos “gazdaság mindenkori igényeihez jobban alkalmazkodni képes” szak- és felnőttképzések megvalósulása. Itt többféle tanfolyamot lehet nyilvántartásba vetetni, bármilyen képzőhely bejelenthet új továbbképzést, azzal a feltétellel, hogy a kiírt programkövetelményeknek meg kell felelni, és a tanfolyamot elvégzők központi vizsgát tesznek. Részletesebben: IKK Információ a szakképesítésekről